Stasney Albert fémkohómérnök és főiskolai tanár a magyar műszaki felsőoktatás jelentős alakja volt. Pályafutása során az ábrázoló geometria, a műszaki rajz és a géprajz oktatásának fejlesztésében vállalt fontos szerepet, miközben kutatásaiban a bányászat és a geofizika műszaki problémáival foglalkozott. Tudományos és oktatói munkásságát 1962-ben díszdoktori címmel ismerték el.
Események
Események naptár
|
hétfő
|
kedd
|
szerda
|
csütörtök
|
péntek
|
szombat
|
vasárnap
|
|---|---|---|---|---|---|---|
|
0 esemény,
|
2 esemény,
–
–
Pattantyús-Ábrahám Géza a magyar gépészmérnöki tudomány és műszaki oktatás egyik meghatározó alakja volt. A Budapesti Műegyetem professzoraként évtizedeken át oktatta a gépelemek, hidrogépek és szállítóberendezések témaköreit, miközben számos gyakorlati mérnöki munkában is részt vett, például villamosítási, szivattyú- és gépészeti projektekben. Tankönyvei, szakirodalmi munkái és szerkesztői tevékenysége révén jelentősen hozzájárult a hazai műszaki kultúra fejlődéséhez, munkásságát […] |
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
1 esemény,
–
Virág József gépészmérnök és feltaláló a magyar híradástechnika egyik úttörője volt. Pollák Antallal közösen dolgozta ki a Pollák–Virág-féle tükrös gyorstávíró-szerkezetet, amely jelentős műszaki újításnak számított a távírás fejlődésében. Mérnöki és feltalálói tevékenysége mellett szabadalmi bíróként is dolgozott, valamint több műszaki tárgyú cikket és szabadalmi ismertetést publikált. Emlékét a kiemelkedő híradástechnikai munkákat elismerő Pollák–Virág-emlékérem is őrzi. |
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
1 esemény,
–
Sályi István gépészmérnök és egyetemi tanár a magyar műszaki felsőoktatás és mechanikai kutatás meghatározó alakja volt. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem mechanikai tanszékének vezetőjeként, majd rektoraként jelentős szerepet vállalt az intézmény fejlődésében. Tudományos munkássága elsősorban a mechanika, a szilárdságtan, a plaszticitáselmélet és a korszerű gépméretezés területére irányult. Kutatási eredményei mellett tankönyveivel és oktatói tevékenységével is […] |
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
1 esemény,
–
Létesítménytervezés, a MI használatának lehetőségei, szimulációk a MI segítségével a tervezésben. Esettanulmányok elméleti és gyakorlati áttekintése címmel személyes és online szakmai napot tart a Fejér Vármegyei Mérnöki Kamara Gépész Szakcsoportja. Témák Rabb László okl. gépészmérnök előadásában: Létesítménytervezés és gépészet (~1,5 óra) Hol kap vagy kaphat szerepet a MI egy csőrendszertervezésben (~ 2,5 óra) A MI […] |
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
1 esemény,
–
Jendrassik Kornél gépészmérnök és szabadalmi bíró a magyar műszaki és szabadalmi szakigazgatás jelentős személyisége volt. Pályafutása nagy részét a Magyar Szabadalmi Hivatalban, később a Szabadalmi Bíróságon töltötte, ahol bíróként és tanácselnökként tevékenykedett. Emellett aktív szerepet vállalt a Magyar Mérnök- és Építészegylet munkájában, többek között annak gépészeti, gyáripari és elektrotechnikai szakosztályát is vezette. |
1 esemény,
–
Képessy József vízépítő mérnök a 19. századi magyar vízügyi munkálatok meghatározó alakja volt. Széchenyi István megbízásából részt vett a Tisza szabályozásában, később pedig a Temes és a Bega folyók szabályozási, vízrendezési és hajózhatóvá tételi munkálatait irányította. Gyakorlati mérnöki tevékenysége és szakirodalmi munkássága révén korának elismert vízügyi szaktekintélyévé vált. |
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
