Érettségi után banktisztviselő, 1895-ben ő készítette az első német-magyar tőzsdei szótárt. 1896-ban a Magyar Fegyver- és Gépgyár kötelékébe lépett, amelynek utóbb vezérigazgatója lett. Nevéhez fűződik a hazai fegyvergyártás kifejlesztése. Legismertebb szabadalma a róla elnevezett Frommer-pisztoly, ezzel, valamint tekercsrugós vadászpuskáival külföldön is sikert aratott. Bár műegyetemet nem végzett, műszaki munkásságának elismeréséül a Mérnöki Kamara mérnöki címjogosultságot […]
35 események found.
Események
Események naptár
|
hétfő
|
kedd
|
szerda
|
csütörtök
|
péntek
|
szombat
|
vasárnap
|
|---|---|---|---|---|---|---|
|
0 esemény,
|
1 esemény, |
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
1 esemény,Ludwig Boltzmann osztrák fizikus a statisztikus mechanika és a gázok kinetikai elméletének egyik megalapozója volt. Legismertebb eredménye a Stefan–Boltzmann-törvény elméleti megalapozása, valamint az entrópia statisztikus értelmezése, amely alapvetően formálta a modern fizika fejlődését. Tudományos munkássága nemzetközi jelentőségű, tanítványai között pedig a korszak több kiemelkedő tudósa is megtalálható. |
0 esemény,
|
2 esemény,Oklevelét 1913-ban szerezte a Műegyetemen. Az 1930-as évek elején Magyarországon elsőként megvalósította az elemi műveletekre beosztott és kizárólag műveleti utasítások alapján vezetett és szervezett alkatrészgyártást, mely az illesztésmentes szerelést lehetővé tette. A 2. világháború után a Danuviát rövid idő alatt az országos gépi szerszámellátás központjává fejlesztette. 1954-től a Diósdi Gördülőcsapágygyárban működött élete végéig. Verebély László vegyészmérnök és egyetemi tanár a magyar kémiai technológia és ipari kutatás jelentős alakja volt. Oktatói munkája mellett az ipari kutatás fejlesztésében is úttörő szerepet vállalt, különösen az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának vezetőjeként. Irányítása alatt olyan korszerű fejlesztések valósultak meg, amelyek hozzájárultak a volframszálas izzólámpák tökéletesítéséhez és a hazai ipari kutatás megerősödéséhez. |
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
|
0 esemény,
|
1 esemény,Boleman Géza gépészmérnök és egyetemi tanár a magyar elektrotechnikai oktatás egyik meghatározó alakja volt. Pályafutása során a Ganz-gyárban, valamint több műszaki felsőoktatási intézményben is dolgozott, ahol jelentős szerepet vállalt a mérnökképzés fejlesztésében. Legfontosabb műve az 1917-ben megjelent Elektrotechnika című tankönyve volt, amely az első magyar nyelvű, egyetemi szintű elektrotechnikai szakkönyvek egyikeként nagy hatást gyakorolt a […] |
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
|
0 esemény,
|
2 esemény,Stasney Albert fémkohómérnök és főiskolai tanár a magyar műszaki felsőoktatás jelentős alakja volt. Pályafutása során az ábrázoló geometria, a műszaki rajz és a géprajz oktatásának fejlesztésében vállalt fontos szerepet, miközben kutatásaiban a bányászat és a geofizika műszaki problémáival foglalkozott. Tudományos és oktatói munkásságát 1962-ben díszdoktori címmel ismerték el. Pattantyús-Ábrahám Géza a magyar gépészmérnöki tudomány és műszaki oktatás egyik meghatározó alakja volt. A Budapesti Műegyetem professzoraként évtizedeken át oktatta a gépelemek, hidrogépek és szállítóberendezések témaköreit, miközben számos gyakorlati mérnöki munkában is részt vett, például villamosítási, szivattyú- és gépészeti projektekben. Tankönyvei, szakirodalmi munkái és szerkesztői tevékenysége révén jelentősen hozzájárult a hazai műszaki kultúra fejlődéséhez, munkásságát […] |
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|
0 esemény,
|