Megemlékezések

Megemlékezés, koszorúzás Pekár Imre szobránál

2022. december 15-én Debrecenben a Füredi úton, a Malomparkban lévő szobornál a Gépipari Tudományos Egyesület, a Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara, a Debreceni Egyetem Műszaki Kara, a Hajdú Gabona Zrt. és a Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti Tagozata képviselői emlékeztek meg Pekár Imréről, a világhírű gépészmérnökről. A szobrot 1999-ben emeltette a Gépipari Tudományos Egyesület Hajdú-Bihar Megyei Szervezete, a támogatók a Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara és a KLTE Gépészeti Intézete voltak.

Az idei rendezvényen Gonda Zoltán a Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti Tagozatának elnöke elmondta, hogy Pekár Imre életműve, munkássága akkor válhat ismertebbé, ha rendszeresen megemlékeznek róla, megköszönve Cséti Imre és munkatársai ennek érdekében végzett hagyományteremtő és több évtizedes hagyományőrző munkáját. Dr. Lakatos Zoltán a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója beszédében kitért Pekár Imre malomipari tevékenységének jelentőségére, a debreceni malomipar XIX. századi történetére illetve arra, hogy a napokban nyilvánították a ’Hajdú lisztek és őrlemények termékcsaládot’ kiemelkedő nemzeti értékké és így a Magyar Értéktár részévé. 

Dr. Kocsis Imre, a Debreceni Egyetem Műszaki Kar tudományos dékánhelyettese elmondta, hogy az egyetem műszaki doktori iskolájának létrehozásán is dolgoznak, melyet Pekár Imre Műszaki Tudományok Doktori Iskola néven szeretnének megalapítani.

Nagy Zsolt, a Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara alelnöke kiemelte, hogy a megyei kamara mérnöki szakmai és életműdíját Pekár Imréről nevezte el. Pekár Imre magyarországi mérnöki tevékenységét több éves külföldi tanulás, tapasztalatszerzés előzte meg, azonban hazajött és magyar mérnökként itthon kamatoztatta tapasztalatait. Cséti Imre, a Gépipari Tudományos Egyesület regionális alelnöke, a Hajdú-Bihar Megyei Szervezet titkára az elmúlt évtizedek koszorúzásairól beszélt.

Pekár Imre szobrának koszorúzása
A fényképen balról jobbra: Nagy Zsolt, a HBMMK alelnöke, Cséti Imre a GTE regionális alelnöke, Dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, Gonda Zoltán, az MMK Gépészeti Tagozat elnöke, Dr. Kocsis Imre, a DE Műszaki Kar tudományos dékánhelyettese

Megemlékezés  –  In memoriam Dr. Nagy Géza

10 éve, 2006-ban távozott közülünk Dr. Nagy Géza a Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Kar dékánja, gépészmérnök, műszaki doktor, akit a debreceni műszaki felsőoktatásért végzett munkájáért iskolateremtőnek tisztelnek. 2016. november 09-én a Debreceni Egyetem Műszaki Karán a Dr. Nagy Gézáról elnevezett előadóteremben és a könyvtárban megemlékezést tartottak a volt kollegák, pályatársak, barátok, tanítványok.
Dr. Nagy Géza
Dr. Nagy Géza tudományos munkássága mellett a szakmai szervezetekben végzett munkája is jelentős volt – többek között a Gépipari Tudományos Egyesületben, a MTESZ-ben, a Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamarában.
Könyvei, publikációi közül az ismertebbek:  Daruk teherfelvevő szerkezetei, Négynyelvű műszaki szótár I-III. Gépészmérnökök részére,  A mérnök és etikája.
Dr. Nagy Géza életútjáról és munkásságáról barátja és munkatársa Dr. Lőrincz Béla írt megemlékezést, amely a rendezvényen is elhangzott és következőhelyen olvasható

.

A Gépészeti Tagozatot a rendezvényen Gonda Zoltán elnökségi tag képviselte.
További információk azalábbi linken érhetők el

.

 


Koszorúzás Botka Imre lakóházánál

  Az MMK Gépészeti Tagozatának (Szendrő Péter, az idei díjazott, M. Csizmadia Béla GépT elnök, Kolonits Ferenc, a díj egyik megálmodója, Borbás Lajos, korábbi díjazott), és a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara képviselői (Bánó Imre, a BPMK Gépészeti szakcsoportjának elnöke, Ronkay Ferenc, a BPMK titkára) 2016. október 14.-én megkoszorúzták annak a Budapesten, a Stefánia út 29. alatti háznak a falán lévő emléktáblát, amelyben Botka Imre élete utolsó éveit töltötte.

Botka Imre 110 éve 1906. október 1.-én, született Bácsföldváron, nyolcgyermekes gazdálkodó családban – legidősebb fiúként. Sok, kegyetlen nehézséget átélve 1932-ben kitűnő minősítésű gépészmérnöki oklevelet szerzett a Műegyetemen. Munkássága a Ganz gyárhoz kötődik. Itt pályája egy darabig töretlenül ívelt kezdő mérnöktől a főkonstruktőrig és egyre nagyobb feladatokban mutathatta meg képességeit. 1937-ben megtervezte a Belgrád-Dubrovnik motorvonat hajtóművét és két éven át a helyszínen irányította az üzembe helyezést, a személyzet betanítását. Hasonló munkát végzett 1939-ben, Spanyolországban, mellékesen megtanult szerbül és spanyolul. A továbbiakban egyéb kisebb feladat elvégzése mellett egész sorozat vasúti trakciós hajtóművet tervezett, köztük 1947-ben a jól ismert „Stuka” villamosét. Szabadalom lett a Ganz-Botka fogazatrendszer. Újabb konstrukciói előbb a szomszédos országokba szállított Ganz mozdonyokba és motorvonatokba kerültek, 1956-ban Argentínába is eljutottak. 1956 őszén készült el a Hidro-Ganz hidromechanikus váltó prototípusa. Más gépipari cégeknél is végzett szakértői munkát (Ganz Hajó- és Darugyár, Rába, Vörös Csillag Traktorgyár).  Tudását a BME-n, mint tanár is kamatoztatta.

Botka Imre emléktábla koszorúzás 2016

A képen balról látható személyek: Bánó Imre, Kolonits Ferenc, Szendrő Péter, Borbás Lajos, M. Csizmadia Béla, Ronkay Ferenc


Koszorúzás Botka Imre emléktáblájánál

Kármán Tódor emléknapok