A díszdobozban elhelyezett kör alakú fém plakett,
előlapján felirattal: MAGYAR JÓZSEF-DÍJ, Magyar József portréjával valamint a plakett/oklevél sorszáma
hátlapján a Magyar Mérnöki Kamara logója és a következő feliratok: „Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti Tagozat” illetve: „a Gépészeti Tagozat érdekében végzett kimagasló tevékenységéért”
adományozási okirat, mappában: oklevél – (az adományozott neve, az odaítélés indokolása, esetleges egyéb körülmények, dátum, MMK GT logo, tagozat elnökének aláírása
– stílusában rövid és tárgyszerű.)
A díjat elnyerheti állampolgárságra és kamarai tagságra való tekintet nélkül azon személy, aki a magyar műszaki, mérnöki társadalommal működő, konstruktív kapcsolatot tart, valamint:
a Gépészeti Tagozat szakmai érdekeltségi területeinek ismertségét, elismertségét előre mozdítja, vagy
kiemelkedő szakmai munkát végez, amely összefüggésben áll a Gépészeti Tagozat tevékenységével, vagy
közéleti, társadalmi szervezeti munkájával a Gépészeti Tagozat működését eredményesen támogatja, jó hírét erősíti.
Magyar József életrajza
Magyar József 1928 január 8-án született Miskolcon. Itt végezte elemi- és középiskolai tanulmányait, 1946-ban érettségizett. A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán 1950-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet. Már hallgató korában foglalkozott tudományos kutatási feladatok megoldásával, dolgozott a Gépelemek Tanszéken, ahol gyakornokként részt vett az oktatói munkában is. Rövid ideig az iparban üzemmérnökként tevékenykedett, majd 1950-től a Gépelemek Tanszéken először tanársegéd, majd, adjunktus, később docens. 1965-től tanszékvezető a Villamosmérnöki Kar Géptan Tanszékén. 1967-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 1969-től 1976-ig a Gépészmérnöki Kar Gépelemek Tanszékének vezetője volt.
A gépelemek tárgy előadójaként évtizedeken át korszerűsítette az előadási és gyakorlati tananyagot. Szemléletváltást hozott a szerkezeti kölcsönhatások rendszerszemléletű tárgyalásával, ami pontosabb géptervezési eredményekhez vezetett. 1971-re elkészült az a közel 1000 oldalnyi sokszorosított előadás-vázlata és tervezési segédlete, amelyet nemcsak a hazai, hanem külföldi főiskolák és egyetemek is hasznosítottak. Rektori nívódíjat kapott a 16 x 3 órás laboratóriumi oktatási programja, amelynek teljes gépi felszerelését, bemutató eszközeit, műszerezését a tanszéke saját erőből teremtette meg. A laboratóriumi program tanulmányozására még a 80-as években is jöttek külföldi egyetemi oktatók.
Kezdeményezésére jött létre a BME Gépészmérnöki Karán a Géptervező Szak és annak Gépszerkesztő Ágazata. Kidolgozta a szak és az ágazat tantervét és több tantárgyának programját. Az 1990-es reformban a Géptervező Modul és az Alkalmazott Mechanika Modul Modulbizottságok elnökeként e két, igen sikeres képzési irány tantervének és tantárgyprogramjainak kidolgozását irányította. Számos mérnöktovábbképző tanfolyama segítette a korszerű géptervezésért tevékenykedő mérnökök munkáját.
Aktívan részt vett a tudományos közéletben. Az MTA Gépszerkezettani Bizottságának titkáraként, majd elnökeként – 3 évtizedes munkájával – sokat tett a gépszerkezettan tudományos elismertetéséért és a tudományterület oktatásáért. Megteremtette és hosszú időn keresztül vezette a hazai tribológiai tudományos szervezeteket, a Gépipari Tudományos Egyesület Tribológiai Szakosztályát, és az MTA Gépszerkezettani Bizottság Tribológiai Albizottságát.
Sokrétű ipari szakértői tevékenysége során a magyar fél szakértője volt nemzetközi jogvitákban. Tanulmányai alapozták meg a hazai csavarszivattyú-gyártást és annak fejlődését. A csavarszivattyúval kapcsolatosak szabadalmai megkapták a svéd, a svájci, az angol és a német védettséget is. A magyar csavarszivattyú gyártásnak abban az időben a kelet-európai országokban nem volt konkurenciája.
Kiemelkedő munkájáért számos elismerést kapott.
Jelentékeny szervezőmunkát végzett a Magyar Mérnöki Kamara, Gépészeti Tagozat elnökeként. Munkatársai, utódai, tanítványai, a tudományos és tanítói munkájukban, gyakran támaszkodtak személyes segítőkészségére Tanított, irányított – példát adva tudásból, akaraterőből, emberségből.
Dr. Váradi Károly